Téltemető hagyományőrzés az intézményünkben

A Témahét első, nyitó napján megtörtént a Tél temető néphagyomány felvezetése agyermekek számára az életkori sajátosságokat figyelembe véve, ezzel párhuzamosankiosztásra került a szalma, mellyel minden csoport egész héten ismerkedhetett: pontosan mi is a szalma?- búza szára, milyen a színe, formája, az anyag tapintása, felhasználhatóságakérdések felvetése eredményeképpen számos új ismerethez juttatva a gyermekeket.
 

A történelem folyamán a szalmahasznosítás számos formája alakult ki, legismertebbek:
- mezőgazdaság-szántóföld
-talajba keverés
- állattartás ( almozás)
- humán felhasználás( hobbi-pl báb kitömésre)

A szalmával való ismerkedés és beszélgetés közben a gyermekek nem csak közvetlen tapasztalati élményhez jutottak, gazdagodott szókincsük is: szalmabála, almozás, törek,szántóföld stb. A manuális ismerkedési lehetőség hozzájárult tapintásuk, kéz izomzatuk, szem-kéz koordinációjuk fejlődéséhez, a szalma illata pedig teljesebbé tette asztereognisztikus élményt. Az ismerkedési tevékenység lehetőséget nyújtott ismert korábbimondókák felelevenítésére Pl: fáj a kutyámnak a lába, megütötte a szalmába….c.- mely a nagyobbakat gondolkodásra serkentette: hiszen a szalma puha, miért fájt a kutya lába- ezt tovább fűzve kerültek ismertetésre és megbeszélésre Pl: szalmabála valamint a szalmahasznosítás formái. A fenntarthatóság és környezettudatos magatartás és szemléletformálás jegyében a szalmát mi is újra hasznosítottuk. Intézményünk apraja és nagyja ezen a napon „szalma lángban égett.”

A témahét 2. napjára megvart Kisze babát a gyermekek örömmel tömték ki, beleértve a legkisebb csemetéinket a bölcsődéseket is. A Haj ki kisze, ki-kisze c. dalt énekelve vitték a Mazsola csoportos gyermekek a babát csoportról-csoportra, ahol az apró, gondos kezecskék szorgos munkája eredményeképpen a báb elkészült. A gyerekekkel felöltöztettük, majd teljes pompájában várta a másnapot. A közös báb elkészítése a közösségi érzésen túl formálta szociális, empátiás és alkalmazkodási készségüket, gyakorolhatták az udvariassági formákat és az egymás iránti tiszteletet. Az élmények pedig pozitív hatással voltak az Én-képalakulásukra. A pedagógusok sokszínűségét, kreativitásukat bizonyítják a csoportokban elkészített apró Kiszebábok, melyek változatos technikák alkalmazásával születtek: fa -kanálból, fonalból stb. Mindannyian izgatottan vártuk a másnapot.

A témahét 3. napján az időjárást szemrevételezve kezdetét vette a tél temetés. Reggel a felelősök mindent előkészítettek a Kiszebáb égetéshez: tűztál, gyújtós, gyufa, vödör víz, IKT eszközök stb. A megbeszélt időpontra minden csoport kiérkezett kereplőkkel, zaj keltő hangszerekkel felszerelkezve vidáman, izgatottan, jókedvűen. A tűzteret félkörbe állva, biztonságos távolságban elhelyezkedve Haj, ki kisze…c. dalra körbe járt a Kisze báb, a csoportok pedagógusai a gondűző cédulák helyett jelképesen krepp-papír szalagokat tűztek a bábra, majd közös tavaszi verselés, éneklést követően a- Haj, ki kisze haj, kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget haj, ki kisze haj, jöjjön a tavasz, vesszen a tél! - népirigmus hangos kántálása mellett elégettük a Kiszebábot, elűztük a telet. A közös éneklés lehetőséget nyújtott az egyöntetű ének gyakorlására, a kiválasztott hang és dal-anyag formáltazenei ízlésük, a hangszerek segítségével fejlődött ritmusérzékük. A szocializáció folyamatának megvalósulása közben fejlődtek az akarati tulajdonságok: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelem- a természeti-társadalmi környezetben található jóra, szépre való fogékonyság valamint a tisztelet és megbecsülés érzése néphagyományaink értékeinek megőrzése, tovább örökítése tekintetében. A gyermekek, nevelők örömmel vettek részt a programon, mosollyal teli arcocskákkal a tavasz érkezésének reményébenhagytuk el a helyszínt. A felelősök ezt követően gondosan eloltották a tüzet és elpakolták a kellékeket.

A témahetet záró 3-4. nap az élmények játékban történő feldolgozásáról, a gyermekek által kedvelt tevékenységek, technikák gyakorlási lehetőségének biztosításáról valamint a Projekt megvalósulásának, tapasztalatainak összegzéséről, kiértékeléséről szólt. A néphagyomány őrzésének és átörökítésének sikeres megvalósulásához hozzájárultak pedagógusaink hangulati előkészítései, ismeretközlései tél temető népszokásainkról, valamint:- mesék, versek Pl: Mentovics Éva: Hóvirág, Fésűs Éva: A Télkergető hóvirág, vagy A nyúl meg a tavaszi hó, Mese a tavaszváró hóvirágról, mondókák: kelj, kelj, kikelet,versikék: Ficánkoló, ének és dal anyagok: süss fel nap, Bújj, bújj zöld ág, Én kiskertet.., festés, raj, mintázás: kiszebáb készítés változatos technikákkal, csörgő dobkészítése, hóvirág satírozással, ragasztással, növények ültetése, csíráztatás stb.

A gyermekek népi hagyományunkkal való megismertetése, az átörökítés, a népi kultúrához valópozitív viszonyulás kialakítása, élmény nyújtás sokoldalúan megvalósult. A tervezett játékos tevékenységek során fejlődött kézügyességük, hallásuk, ritmusérzékük, mozgás és beszédkészségük. Szókincsük bővült, nyelvi kifejező képességük fejlődött. Ismereteket,tapasztalatokat szereztek a természetes anyagok feldolgozásának lehetőségeiről. Közösségi élmény nyújtás folyamán fejlődött együttműködő képességük. Élményekben gazdag, tapasztalási lehetőségekben bővelkedő, a gyermeki kíváncsiságra épülő izgalmakkal, vidámsággal, tavaszváró reményekkel teli tartalmas héttel lettünk gazdagabbakmindnyájan. A kitűzött céljaink megvalósultak. További célunk, az átadott értékek belsővéválásának elérése, az „interiorizáció”.

Detvay Veronika